Diskussion

...Ungarische Version des Artikels "Freie Software und freie Gesellschaft" (Rohfassung,soweit fertiggestellt)...

Szabad szoftver és szabad társadalom

A szabad szoftver világra szóló sikere felvetette azt a kérdést, hogy az elvei általánosíthatók-e és átvihetk-e az egész társadalomra. Az Oekonux-projekt 1999 alakult e körül e kérdés körül. Az Oekonux szó az Oekonomie (németbl: gazdaság) és a GNU/Linux szavak keveréke. A legkülönböz területekrl származó számtalan elemzés olyan téziseket eredményezett, amelyeket sokan úttörnek tartanak és amelyek sokak számára vitathatók a projekten belül és kívül. A cikk els részében a szabad szoftver tulajdonságait és elveit vitatjuk. Így elször a szabad szoftver termelési módját vizsgáljuk meg, megmutatjuk a különbséget egyszerü és kétszeres szabad szoftver között és ezután magyarázzuk azt, hogy a szabad szoftver esetében miért a termelési erk fejldésének új minségérl van szó. Ez a szemlélet a második részben arra vezet, hogy miért látjuk a szabad szoftverben egy új társadalmi rendszer magzati formáját. Ezt a képet a GPL-társadalom képével kerekítjük.

1.Bevezetés

Az Oekonux-projekt azt a feladatot adta magának, hogy a szabad szoftvert egy új, fundamentálisan változott társadalmi formáció egy lehetséges kindulási pontjaként megvizsgálja. Az egész, többnyire virtuális projekt több levelez-lista és néhány weboldal körül csoportosul. A nem-virtuális térben a projekt eddig három nemzetközi konferenciával lépett színre (1). A jelen cikket, amelyik ezeket a központi téziseket világítja meg, egy olyan nyitott folyamatban (2) fejlesztettük, amelyik még most is nyitott hozzászólások számára. A cikk ott nem csak olvasható, hanem bárki közvetlenül, online a böngészben bekezdésenként megjegyzéseket fzhet hozzá.

2.A szabad szoftver termélési módja

A szabad szoftver termelési módja alapveten különbözik a védett szoftverétl. Ez kevésbe a mszaki eljárásokra vonatkozik, hanem elssorban az egyéni motivációt és a szociális szervezést. Ezt a termelési módot értéknélküliség, önszervezés, globalitás és önkiterhesztés jellemzi. Ezt a négy fogalmat bevezetésül röviden körülvázoljuk és a további szövegben különböz szemszögbl elmagyarázzuk (ld. Merten 2000, Meretz 2000b, 2004).

A szoftverfejlesztés ráforditással jár. Szabad szoftver esetében azonban ezt a ráfordítást nem (pénzben) fizetik ki. Mint az emberi élet sok egyéb területén itt az emberek más okokból veszik a fáradtságot, mint a pénzkeresés céljából. Ennek a tevékenységnek az eredménye emiatt gazdaságilag érték nélküli és ezzel lényegesen különbözik az értékalapú munkától, amelyik bér és profit elérésére törekszik (ld. Meretz 2000a).

A szabad szoftver szociális szervezési módjai olyan sokoldalóak, mint maguk a projektek. Senki nem kivülrl írja el, hogy hogyan nézzen ki. Minden projekt önmagát szervezi és azt a formát találja, amely neki leginkább megfelel, gyakran egyszerüen kiprobálás alapján.

A globális hálozatba kötés az internet lehetségeinek az eredménye. Bármely projekt, legyen akármilyen kicsi, amelyik a sok szabadon hozzáférhet projekt-infrastruktura egyikét használja (SourceForge, Savannah stb.) vagy maga üzemeltet egy ilyent, világszerte elérhet. Olyan emberek, akik soha nem láttak egymást és talán soha nem is fognak találkozni, így együtt valami használhatót tudnak alkotni. Az internet nélkül számtalan olyan szogáltatásaival, mint az e-mail, ftp vagy www a szabad szoftver mai, kibontakozott alakjában nem lenne elképzelhet.

3.Az önkibontakozás mint f hajtóer

Az önkibontakozás a szabad szoftver megértésének központi fogalma. Az önkibontakozás nem csupán azt jelenti, hogy élvezzük ezt a tevékenységet, hanem egyéni és társadalmi dimenziója van. Egyénileg az önkibontakozás a saját lehetségek személyes kibontakozását jelenti, ezzel a saját személyiség fejlesztését. A személyiség kibontakozásának ezen értelmezése különböz módon mutatkozhat: termelékeny, reproduktív, kulturális, kommunikatív, fogyasztó stb. Ezek mások számára hasznosak lehetnek (ld. Himanen 2001).

Az önkibontakozás társadalmi dimenziója a saját kibontakozás függségét mások kibontakozásától illeti. Csak akkor tudok kibontakozni, ha a többiek is ezt végzik. A többiek potenciálisan az összes többiel a saját kibontakozásomnak feltétele, amint én forditva a többiek kibontakozásának feltétele vagyok. Így pozitív visszacsatolás keletkezik. A saját törekvésem arra irányul, hogy a többiek ki tudjanak bontakozni, hogy saját magam ki tudjak bontakozni. Ha csak arra koncentrálnék, hogy én mit szeretnék tenni és a többieket semmibe vennék vagy akár kiküszöbölnék, akkor saját magamnak tennék kárt.

Ezt a dinamikát, többé kevésbé kiterjesztve, a szabad szoftver esetében megfigyelhetjük. A pozitív visszacsatolás azért jön létre, mivel nincs harmadik, elidegenedett oka a tevékenységnek. Mivel a szabad szoftvert nem eladás céljával termelik, nincsenek elidegenedett okai, hanem midig csak az én okaim érvényesülnek a szabad szoftver fejlesztésében vagy támogatásában. A védett szoftvert ezzel ellentétben egy harmadik, idegen, a szoftver számára kivülálló céllal fejlesztik (3).

Az Oekonux-projektben ezt az elemzést abba a mondtaba srítették, hogy mindenki önkibontakozása mindekinek a kibontakozásának feltétele és forditva. Ez a megkülönböztetés kifezetten világossá válik akkor, ha ugyanazt a mondatot az elidenegenedett árútermelésre alkalmazzuk. Ott úgyanis az érvényesül, hogy mindenki a fejlesztése lehetséges mások fejlesztése kárára és fordítva.

Nem szabad összetéveszteni az önkibontakozást az önmegvalósítással. Míg az önkibontakozás a többiekben a saját megvalosításának a feltételét érti, az önmegvalósítás a társadalmi dimenzót elrejti. Az önmegvalósítás statikus és korlátozott, olyan képességból indul ki, amelyet meg akarunk valósítani és a megvalósítással be is fejezdik. Ezzel szemben az önkibontakozás dinamikus. Minden egyes kibontakozás csak egy új kibontakozás alakok feltétele és lehetsége. Az önkibontakozás társadalma gazdag társadalom lenne (Gorz 2004).

4.Egyszeren szabad és kétszeresen szabad szoftver

A szabad szoftver mozgalmában különböz oldalról mindig hangsúlyozzák azt, hogy a szabad szoftver lehet üzleti modellek része. Lehetséget követelnek arra, hogy szabad szoftverrel lehessen pénzt keresni.

Az azonban világos, hogy olyan üzleti modellek, amelyek kész termék mesterséges korlátozásával operálnak, nem müködhetnek szabad szoftver esetében. Az információjavak korlátozása a világszerte elérhet digitális másolat feltétele alatt általában csak úgy érhet el, hogy a felhasználótól elveszik a jogot, hogy saját maga továbbadhatja az információjavat. A szabad szoftver alapjogai korlátlan használati lehetség, a forrásokba betekintésének és módosításának a joga, eredeti és módosított változatok korlátlan továbbadása nem engedik azonban ezt a korlátozást.

Bár nem lehetséges a kész termékek közvetlen eladása, mégis van olyan szolgáltatás a szabad szoftver körül amely eladható, például karbantartás, üzembehelyezés vagy disztribuciük összeállítása. Ezek az üzleti modellek ugyan megléve, kész szabad szoftverrel dolgoznak, de végezetül csak a szolgáltatás kerül eladásra. Ha például a SUSE/Novell egy disztribúcióját megveszem, akkor veszek egy kézikönyvet, CD-ket és DVD-ket valamint az üzembehelyezés támogatásának jogát telefonnal, amit egy külön, egyéni kóddal védenek. A szabad szoftvert azonban, amt az adathordozókan található, teljesen legálisan és fizetés nélkül közvetlenül is a SuSE ftp-szervereirl tölthetem le. A SuSE-nek tehát valóban csak az anyagi termékeket fizetjük ki, amelyek az elosztott szoftverre vonatkoznak, valamint a támogatás szolgáltatását. Ennek az üzleti modellnek az alapja az a szolgáltatás, amelyet a disztribuciónak összállitásá és gondozása a meglév szabad szoftver óriási kinálatból képez. Azok az eladók pedig, akik a szabad szoftver körül olyan termékeket kinálnak, mint könyveket vagy dísztárgyakat, szintén nem a szabad szoftvert adják el, hanem, mondjuk, játékpinguinokat.

Míg kész szabad szoftver alapján nem lehet üzleti modellt kialakítani, ez nem érvényes olyan szabad szoftverre, amelyik még nem létezik. Igenis elképzelhet olyan üzleti kapcsolat, amiben szabad szoftvert megrendelésre álltianak el. Az olyan megrendelés alapú munkák olyan projektek esetében, amelyek nem kötdnek egy közösséghez, a védett szoftvertl csak a licenccel különböznek, amelyik alatt késöbb a szoftvert állítják. Szintén ebbe a kategóriába tartozik a szabad szoftver azon továbbfejlesztése, amelyeket cégek saját céljaikra végeznek.

A klasszikus szabad szoftverrel szemben, amelyet Richard Stallmann vagy Linus Torvald fejlesztett ki, az említett üzleti modelleknél azonban fontos különbség van. Azt, hogy hogyan, merre és milyen gyorsan fejldik az a szabad szoftver, amelyik külsö megrendelés nélkül keletkezik, csakis az adott projekt dönti el. Azt a szabadságot, amelyet a licencek a felhasználóknak kinálnak, ebben az esetben a felhasználük szabadsága kiegészíti, akik nem kötdnek megrendelk utasításaihoz. Azokban az esetekben, amelyekben csupán a fejlesztk önkibontakozása határozza meg a projekt haladását, kétszeresen szabad szoftverrl beszélünk.

Ezzel szemben egyzerüen szabad szoftverrl beszélünk, ha a fejlesztk döntéseikben ne mszabadok, hanem kötdnek a megrendelhez. Ezekben a projektekben a fejlesztk elidegenednek terméküktl, mivel a fizetségtl való függség alapján a megrendelnek olyan döntéseit is figyelembe kell vennük, amelyek szemszögükbl károsok lehetnek a termékre nézve. Bárki, aki már egy cég megrendelése alapján állitott el. számtalan példát ismer a marketing vagy az értékesítés által meghatározott ütemtervekre, technikailag feleseleges csiszolt felületekre stb. Itt világosan mutatkozik a terméktl való elidegenedés, amelyik a termék használati értékétl kivül álló értékesítési cél végett keletkezik.

Amennyiben a szabad szoftvert új termelési módnak nézzük, akkor éppen a fejlesztk szabad döntési lehetsége kerül eltérbe. Nem a piaci szempontok által hajtott, így az értékesítés kényszerétl szabadon, a fejlesztk összpontosíthatnak a szoftver lehet legnagyobb minségére. Többek között az is lehetséges, mint ahogyan nemrégen a GIMP esetében elfordult (4), hogy akár olyan kétéves szünetet tartsanak, amelynek során a történelmileg alakult kódot új, minségileg nagyérték alapra helyezzék. Ahelyett, hogy folyton új funkciükkal látnák el a programot, itt bíztosítják a hosszútávú minpséget olyan módon, amit kivánnánk ismert védett szoftvertl is.

A kétszeres szanad szotver minségi vezetése szerkezeti természet, és az egyszerüen szabad szoftverben meglév elidegenedés miatt nem is hozható be. Végeredményben ez a vezetés az, ami a kétszeresen szabad szoftver modelljének, mint termelési er dönt elönyt bíztosít egyszerüen szabad szoftverrel vagy védett szoftverrel szemben. Ha nem lenne ez az elöny, nem lett volna esélye a szabad szoftvernek a védett szoftverrel szenben a szoftver felhasználóinél. A szabad szoftver ma látható sikere ugyanis az olyan kétszeresen szabad szoftveren alapul, amelyet részben már sok évvel ezelött írtak.

Ennek ellenére még az egyszerüen szabad szoftver is összeségében elöre hajtja a fejldést a szabad termékek fölötti szabad rendeltetés irányába, és a gyakorlatban a két mód gyakran keveredik. Ez különösen akkor fordul el, ha egy kétszeresen szabad közösség társul az egyszerüen szabad szoftver fejlesztihez.

5.A szabad szoftver nem árú

Ahhoz, hogy felmérjük, hogy a szabad szoftver miben különbözik a piacgazdaság uralkodó gazdasági modelljétl, érdemes a szabad szoftvert összehasonlítani a piacgazdaság központi elemével: az áruval. Áru alatt a mi összefüggésünkben az olyan javakat értjük, amelyeket elsdlegesen a piacon való értékesítés céljával állítják el, tehát az olyan javaktól különböznek, amelyeket elsösorban egyéb okokból termelték, például mert hasznosak. A piaci sikeren orientált cikkek esetében a termelknél elegend egy relativ minségi követelmény, mivel a megcélzot vevk szemeiben csupán arról van szó, hogy jobb legyen a termék, mint a konkurrenciáé. Míg a piacorientált termékek minsége kimerül ebben a relativitásban és monopolhelyzetekben világosan látható minségromláshoz vezet, addig egy olyan termelés esetében, amelynél a termék hasznossága áll eltérben, az abszolút minségi igény az egész termelési mód logikájábül adódik.

Ahhoz, hogy egy cikk árú legyen, egyébként a z árú ára nem releváns, ár nélküli árukat ismerünk legkésöbb a hendi-szerzdések kinálata óta. A szabad szoftvernek azonban általában nincsen ára, mihelyt egyszer nyilvánosságra hozták ezt. Sokan, akik hozzászoktak a pénzen alapuló társadalomhoz, elöször fenntartással nézik ezt a cserétlenséget. Azt várják, hogy azok a javak, amelyekért semmit vagy viszonylagosan nagyon keveset kell adni, vagy a reklám része, vagy medig valami hátulütje van. A szabad szoftver viszont nem reklám, es egyéb hátulütúje sincsen. Különösen a kétszeresen szabad szoftver inkább a kezdetétl a végéig a csere-elven kivül helyezkedik el. Bár a részvétel egy szabad szoftver-projektben az adni és venni lehetséget is tartalmazza, mégsem kötdik a kapott teljesítmény adott teljesítményhez. Valóban a szabad szoftver legtöbb felhasználója keveset vagy semmit tesz enne ktovábbfejlesztése érdekében, pedig korlátzás nélkül hsználhatja ezt.

A konkurrenciaból adódik, hogy az árutermelésben üzemi titkok elengedhetetlenek. A szabad szoftver esetében azonban a források hozzáférhetk, úgy hogy nem is lehetnek titkok. Bármelyik érdekld bármikor használhatja az összes know-how, ami egy szoftverben benne van. Ugyanakkor a nyitottság a felhasználót arra invitálja, hogy a szoftvert használja és hibákat és kivánságokat jelezze, a fejlesztket pedig arra hívja meg, hogy javitásokat és bvitéseket vigyenek be. Bármelyik hozzáadás, legyen kármilyen csaekély, mindenkit elrevisz. A szabad szoftver magába szívja a kreativitást és a tudást. Így bség van nemcsak az elvételhez, hanem ahozzájárulás mértéke is potenciálisan korlátlan. A szabad szoftver a kooperációhoz invitál, és inkluziós modell alapján müködik.

A konkurrencia, tehát a saját érdek érvényesítése mások kárán, amit tapasztalunk árutermelk esetében, különösen a kétszeresen szabad szoftve resetében nem fordul el. Ahol egy adott kérdéskörre több program létezik, nem konkurrencia módján viszonyulnak egymáshoz, tehát negatívan. Vagy a projektek különösebb viszony nélkül egymás mellett léteznek, vagy a projektek között többé kevésbé ers együttmködés alakul ki. A védett szoftvernél ezzel szemben nemcsak az elvételt kell korlátozni, hanem a hozzáadás bele is korlátozott, hiszen csak kiválasztott fejlesztknek szabad betekintést nyerni a forráskódba. Ennek következménye gyakran bizonytalanul müköd szoftver. A védett szoftver egy kizárásos modellen alapul.

Igaz, hogy a multban is mindig akadtak olyan termelési módok, amelyek nem az árúpiacról indultak ki. Nem ritkán a termékeket elöször a hobbi-területen kiagyaltak, és a gazdaság átvette ezeket a találmányokat. Ilyen esetekben a hobbinak legjobb esetben egy kis rés maradt.

Más a helyzet a szabad szoftver esetében. Míg a szoftvert a számitógépek korai korszakában a szoftvert nem saját árúnak fogták fel, az elmúlt század 80-as éveiben kialakult a szoftver árupiaca. A szabad szoftver, amelyik a termelési erk más modelljén alapul, mint az árutermelés, most a felhasználók szemszögébl a védett szoftverrel közvetlenül versenybe lépett. Az összes többi modellelszemben azonban a szabad szoftver nemcsak egy rést bíztosithatott magának, hanem ellenkezleg egyre jobban növekszik és a védett szoftverre nézve fenyegetést jelent. A termelési erk ezen új modellje, amelyet mi a szabad szoftverben látunk, képes lehet helyettesíteni a bevált árutermelést.

A szabad szoftver nem utolsosorban korlátlan. Már csak ez a tulajdonság komoly akadálya annak, hogy a szabad szoftverbl áru legyen. Ahhoz, hogy az összefüggést a termelés, fogyasztás és társadalom között átfogóan megértjük, érdemes a következ fogalmak részletes áttekintése: elfordulás, korlátozás és szkösség.

Elfordulás alatt azt értjük, hogy egy java elfordul, függetlenül attól, hogy szükségünk van rá, vagy sem. Ez a fogalom tehát nem tartalmazza a társadalmi dimenziót. Az elfordulásnak abszolút mértéke van, amelyet pl. a nyersanyagelfordulás fogalmában fogjuk meg. Ha a fogalomnak idbeli mértéket adunk, akkor gyártott javakra tehát termékekre is átvihet és az adott idpontban létez termékeket írja le.

Oekonux/TranslationProjects/FreeSoftwareAndFreeSociety/SzabadSzoftverSzabadTársadalom (last edited 2005-11-12 16:35:23 by StefanMertenEdit)

Creative Commons License
This work is licensed under a Creative Commons License (details).
All pages are immutable until you log in